A szótár egy vagy több konkrét nyelv lexémáinak felsorolása, gyakran ábécé (vagy ideográfiai nyelvek esetében gyök és betűjel szerint rendezve), amely tartalmazhat információkat a definíciókról, használatról, etimológiáról, kiejtésről, fordításról stb.[1] Ez egy lexikográfiai hivatkozás, amely megmutatja az adatok közötti összefüggéseket[2].

Széleskörűen megkülönböztetnek általános és szakszótárakat. A szakszótárak inkább a szakterületek szavait tartalmazzák, mint a nyelv teljes szókészletét.

A szakterületek fogalmait leíró lexikai elemeket szavak helyett általában terminusoknak nevezik, bár nincs egyetértés abban, hogy a lexikológia és a terminológia két különböző tudományterület-e. A lexikológiát és a terminológiát két különböző tudományterületnek nevezik. Elméletileg az általános szótárak elvileg[idézés szükséges] szemasiológiaiak, a szót a definícióhoz rendelik, míg a szakszótárak elvileg onomasiológiaiak, először azonosítják a fogalmakat, majd megállapítják az azok jelölésére használt terminusokat. A gyakorlatban mindkét típus esetében alkalmazzák a kétféle megközelítést.[3] Vannak más típusú szótárak is, amelyek nem illeszkednek pontosan a fenti megkülönböztetésbe, például a kétnyelvű (fordítási) szótárak, a szinonimaszótárak (configuration tezauruszok) és a rímszótárak. A szótár szó (nem minősített) alatt általában az általános célú egynyelvű szótárat értik[4].

Szintén ellentétben állnak a preskriptív és a leíró szótárak; az előbbiek azt tükrözik, amit a nyelv helyes használatának tekintenek, míg az utóbbiak a rögzített tényleges használatot tükrözik. A sok modern szótárban található stilisztikai jelöléseket (pl. "informális" vagy "vulgáris") egyesek szintén kevésbé tekintik objektív leírónak[5].

Bár az első feljegyzett szótárak a sumér időkre nyúlnak vissza (ezek kétnyelvű szótárak voltak), a szótáraknak mint maguknak a tudományos érdeklődés tárgyainak szisztematikus tanulmányozása a 20. századi vállalkozás, amelyet lexikográfiának neveznek, és amelyet nagyrészt Ladislav Zgusta kezdeményezett[4] Az új tudományág születése nem volt ellentmondásoktól mentes, a gyakorlati szótárkészítőket mások néha a módszer és a kritikai-önreflexió "elképesztő" hiányával vádolták[6].

A szótárban a szinonimák és az általánosan használatos rövidítések vagy zárójelben azonnal a szócikk címe után, vagy ritkábban a szövegben néhány információval és magyarázattal kiegészítve sze-repelnek.

Az angol kiadásban a szócikkek szövegében előforduló címszavakat szövegközi — lásd — utalóként egy csillaggal jelölték meg, felhívva az Olvasó figyelmét arra, hogy e szócikkben lelhet az adott kifejezésről további hasznos információkat. A magyar kiadásnál megtartottuk a szövegközi utalókat. Ahol a magyar és az angol kifejezés megegyezik ott a szöveg között a magyar kifejezést, ellenkező esetben a magyar kifejezés után zárójelek között álló angol címszót jelöltük meg csillaggal. Természetesen nem volt lehetséges a szótárban előforduló valamennyi szót, amelyről szócikk szól megjelölni, mert ez a csillagok mérhetetlen elszaporodásához vezetett volna.

6. Jogi szövegek, szerződések és jogszabályok fordításának sajátosságai

Nyelvész, fordító, a SZTE BTK fordító- és tolmácsképzőjének
programigazgató-helyettese
Tisztázzuk először, hogy mit is értünk jogi szöveg alatt. Jogi szöveg nemcsak jogsza­bály vagy szerződés lehet, amire e kifejezést hallva fordítás esetében először gondol­nánk, angol magyar hiteles fordítás és ami (főleg a szerződésszövegekre kell itt gondolni) a jogi fordítások világának legnagyobb részét kiteszi, hanem rengeteg egyéb témájú szövegnek is van jogi rele­vanciája, amennyiben jogi angol fordítás a jog az élet számos területét szabályozza a mezőgazdaságtól az oktatásig, és ez a szabályozási mozzanat teszi ezeket az egyéb témájú szövegeket szempontunkból szintén érdekessé. Jogi szöveg lehet továbbá az is, ami „műfajától” függetlenül jogi kérdéseket érint, ír le jogi terminológia alkalmazásával, angol fordítás ár ft például egy nem jogászoknak szóló ismertető kiadvány, honlap valamely ország jogrendszeréről.
A fentiekből már sejthető, hogy annak ellenére, hogy egy fordítónak természetesen mindig a lehető leggondosabban kell eljárnia, ennek a gondosságnak vannak „foko­zatai” jogi fordítás esetében. Nyilván jóval komolyabb súlya van egy jogszabály vagy egy szerződés szövegének, mint egy ismertető jellegű kiadványnak, angol szövegíró és ez utóbbinál a fordító mozgástere általában jóval szabadabb is, bár a jogi terminológia ismerete, használata természetesen elengedhetetlen. A két komolyabbként aposztrofált területen certified certificate translation budapest viszont igen szűk ez a mozgástér, a fordítót kötik az adott szövegtípus célnyelvbeli sajátosságai, továbbá komoly felelősségként nehezedik rá az a tény is, hogy megfogal­mazása a mindennapok valóságára hatással bírhat, hiszen ilyenkor a jogalkotóhoz ha­sonlóan egy már létező szöveg más nyelvi változatának elkészítésekor technical translator hungarian budapest tulajdonképpen szintén jogi szöveg alkotójává lesz. A jog sajátos tulajdonsága, hogy economic translation hungarian english budapest kizárólag nyelvben létezik, a jogrendszert alapvetően nem a fizikai valóság elemei, hanem fogal­mak és az ezeket megtestesítő szavak, kifejezések alkotják, a fordító tehát a fordítás során szinte a jogalkotóhoz, a szerződés szövegezőjéhez hasonló tudással kell hogy rendelkezzen erről a világról. relevancia

hungarian translator BACK